FILMKRITIKA – FELHŐATLASZ
2012. december 01. írta: Molnár Gergő

FILMKRITIKA – FELHŐATLASZ

A Wachowski testvérek (Mátrix, Speed Racer) és Tom Tykwer (A lé meg a lola, A Parfüm) az év egyik legmonumentálisabbnak ígérkező filmjét készítették el, azonban megnézése után elégedetlen szájízzel hagytam el a mozitermet. Rögtön a megtekintése után nem is igazán tudtam hova tenni ezt a filmet.

A David Mitchell regényén alapuló filmben két tételmondat hangzik el, mely meghatározza a film témáját és egyetemes mondanivalóját:

„Több életünk van, melyben újra és újra találkozunk.” Vagyis ez az újjászületés motívumának megjelenése a filmben.

„Minden mindennel és mindenki mindenki mindenkivel összefügg.” Vagyis cselekedeteink hatással vannak múltra, jelenre és jövőre.

Negatívumok

Hogy mik a problémáim ezzel a filmmel? Először is a különböző történetek, amelyekből a film összeáll, sokszor semmitmondó és felesleges a film feldolgozása szempontjából. Emiatt maga a film is szétesik. A szereplők cselekedeteinek pedig én nem igazán láttam hatását vagy következményét a másik életükben, leszámítva a szerelmi szálat, amely átívelt a mindig más színészek alakította két egyén (férfi-nő, férfi-férfi) életein. De ez kevés, hiszen a film fentebb megfogalmazott mondanivalója, így nem érvényesül.

Tehát ahogy említettem néhány szálnak, jelenetnek (a szerző ledobja az erkélyről a kritikust, könyvkiadós öregember stb.) illetve karakternek (Hugo Weaving mint ápolónő) nem igazán láttam értelmet, kifejezetten feleslegesnek találtam. S ha már a karaktereknél tartunk, a Felhőatlasz egyik legnagyobb hibájának tartom, hogy mivel ennyi szereplővel (és szereppel) foglalkozik, tulajdonképpen egyiket sem sikerül kibontania, így nem ismerjük meg őket, s nem is tudunk velük azonosulni.

A brutalitás, a gyilkosságok explicit ábrázolását is soknak tartottam. Az, hogy ebben a filmben három négy fejlövést, torok-elvágást, ablakból kidobást stb. és ennek következményeként agykiloccsanást látunk, egy idő után már kezdett kellemetlen lenni számomra.

A Felhőatlasz fentebb már említett mondanivalójával is az a problémám, hogy bár komolyak és valahol tartalmasak, mégis közhelyesek, nem tudnak újat mondani vele a készítők. Nem is beszélve arról, ahogy tálalva vannak: az (egyik) főszereplő szájbarágottan, a kamerába mondva ismerteti a tételmondatokat, akár egy bemondó. (Az egész film alatt érződik a lényeg, kimondatlanul is tudjuk miről van szó, nem értem miért kell újra és újra a kamerába is belemondva hangsúlyozni…)

Pozitívumok

Habár sablonos mindenképpen látványos, szórakoztató és izgalmas a Felhőatlasz. Úgy telt el ez a három óra, hogy egyszer sem unatkoztam. Az akciójelenetek pörögtek, a különböző korok látványvilága remekül lett megvalósítva, felépítve.

A sminkesek pedig, akik a színészek átváltoztatásáért feleltek, valami fantasztikus munkát végeztek. Néhol alig ismertem rá a hírességekre, és lássuk be, nem könnyű fehér emberből ázsiait csinálni, vagy fordítva, illetve fekete nőből fehéret. De volt itt ugye Hugo Weaving is mint ápolónő.

A könnyebb érthetőség kedvéért összeállítottam egy táblázatot (ami itt nem jelenik meg...) a filmben megjelenő korok, filmes műfajok és mondanivaló ábrázolása céljából:

1)KOR ÉS MEGJELENÍTÉSE

2)KÖZPONTI TÉMA, MEGJELENÓ PROBLÉMA, ÜZENET, KRITIKA

3)FILM STÍLUS, MŰFAJ

 

1) 1849 – Csendes Óceán déli része, történelmi, kosztümös

2) rabszolgaság vs. szabadság (fekete rabszolga), tolerancia

3) kosztümös, történelmi kalandfilm

 

1) 1936 – Skócia, történelmi, kosztümös

2) másság elfogadása

3) kosztümös, történelmi dráma

 

1) 1973 – San Francisco, hippikorszak

2) atomenergia, olajlobbi

3) politikai thriller, akciófilm

 

1) 2012 – Anglia, napjaink

2) -

3) vígjáték

 

1) 2144 – Neo-Szöul, futurisztikus világkép, virtuális világ

2) klónozás, fogyasztói társadalom kritikája, rabszolgaság vs. szabadság

3) sci-fi, akciófilm

 

1) 2321 – Posztapokaliptikus Világ, pogány törzsi társadalom

2) (pogány) vallás kritika, ember megkísértése (ld.: Ördög)

3) „indián kalandfilm”, dráma

Konklúzió

El kell ismerni, látványos és sokrétű ez a mű, de témái, mondanivalói borzasztóan közhelyesek és egyszerűen vannak tálalva. Tehát egy borzasztó látványos és nagyot mondani akaró film a Felhőatlasz, ami leginkább közhelyekkel dobálózik. Mit akart mondani, azon kívül amit már tudunk? Úgy érzem Wachowskiék és Tom Tykwer nagyot markoltak, de keveset fogtak.

 

Értékelés:

Történet: 45%

Karakterek: 45%

Látvány: 100%

Zene: 75%

Összesen: 65%

A bejegyzés trackback címe:

https://molnargergoadam.blog.hu/api/trackback/id/tr144940729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása