Nemrég láttam a Duna Televízióban Kuroszava e különleges filmjét, mely kilenc álmot/látomást mutat be. Ezek a víziók mind a japán kultúra egy-egy motívumához kapcsolódnak. Mindegyik „álom-darab” a következő mondattal kezdődik: „Konna jume wo mita” (vagyis „Ilyen álmot láttam”). Ez a mondat Nacume Szószeki (a meidzsi kor híres írója) Ten Nights of Dreams című művének kezdő sora is.
Első álom – Kicune
Ebben az álomban egy kisfiú meglesi az erdő mélyén a kicune-k esküvői szertartását, de azok észreveszik és egy tőrt küldenek neki, hogy végezzen el öngyilkosságot. A kicune japánul rókát jelent és a japán népi mitológiában mágikus erejű állatoknak számítanak (rókaszellem), akik képesek átváltozni és emberi alakot ölteni, ezzel megtévesztve a valódi embereket.
Második álom – Hina Macuri
A második álomban egy kislány babái, amik a kivágott barackfákat jelképezik, életre kelnek és gyönyörű táncot lejtenek egy kisfiú előtt. A babák a Hina Macuri (Baba Fesztivál ill. a Lányok Napja) babái. A Hina Macuri egy hagyományos japán ünnep, melyet március 3-án tartanak és szépen (heian-kori udvari viseletbe) felöltöztetett, díszes babákat állítanak ki egy vörös szőnyeggel bórított lépcsőzetes emelvényre. A babák pedig a császárt, a császárnőt és kíséretüket, zenészeiket ábrázolják. Az álomban az életre kelő bábuk Etenraku-ra (tradicionális japán zene, tánccal kísérve, a Heian korból) táncolnak.
Harmadik álom - Juki Onna
Ebben a látomásban hegymászók kerülnek egy hatalmas hóviharba a hegyen, amikor is egyiküknek megjelenik Juki Onna, aki megpróbálja megölni őt. A japán legenda szerint Juki Onna, vagyis a Hó Asszonya, egy gyönyörű nő szelleme, aki a hó fogságába esett utazókat öli meg különböző módokon. Van hogy jeges leheletével végez áldozataival, vagy csak rossz irányba tereli őket azért, hogy megfaggyanak. Sokszor agresszív démonként ábrázolják. Népszerű alak a japán irodalomban és filmekben is.
Negyedik álom – Japán a II. Világháborúban
A negyedik álomban egy japán katonatiszt tart hazafelé a háborúból és egy sötét alagúthoz érkezik, ahonnan halott katona társai (mint szellemek) masíroznak ki elé. A katonatiszt magát és a háborút okolja társai haláláért. Ebben a részben Japán második világháborús veresége, a csaták borzalmai, az emiatt érzett bűntudat és az elesettek elevenednek meg. Utóbbiak szó szerint.
Ötödik álom – Vincent Van Gogh
Az ötödik vízió kilóg az álmok sorából, ebben ugyanis nincs japán motívum. A lényeg: Egy japán művész diák találkozik Vincent Van Gogh-gal (Martin Scorsese alakításában), méghozzá nem akárhol, mint a híres festő életre kelő festményeiben.
Hatodik álom – Nukleáris katasztrófa
Ebben a látomásban Japán atomkatasztrófát szenved el egy atomreaktor felrobbanása miatt, a Fudzsi hegy közelében, aminek a vulkánja ennek hatására ki is tör. Az emberek pedig menekülnek a rákot okozó mérges gázok elől. Ez az epizód Japán és a nukleáris energia félelemmel teli, ambivalens „viszonyát” ábrázolja. Kuroszava mintha csak megjósolta volna ezt a katasztrófát, ami ha más okok miatt is és kisebb mértékben, de 2011. március 11-én bekövetkezett a szigetországban, Fukusimában.
Hetedik álom – A Nukleáris katasztrófa következményei
A hetedik álom tulajdonképpen a hatodik folytatásaként is értelmezhető poszt-apokaliptikus vízió. Az atomkatsztrófa mutáns szörnyetegekké változtatja az embereket, akik örök agóniában élik sanyarú életüket az elpusztult vidéken, a vértócsákban.
Nyolcadik álom – Harmóniában a Természettel
Az utolsó vízíó egy gyönyörű lezárása az álom-füzérnek. Egy fiatalember egy békés kis faluban találkozik egy idős emberrel, aki elmeséli a fiúnak, hogy ők itt a faluban távol élnek a modern technológiával felszerelt és szenyezett metropoliszoktól. Békében és harmóniában élnek a természettel, tisztelik és becsülik, amit a természet nyújt nekik. Egy sokkal egészségesebb és spirituálisan is tisztább környezetben élik életüket. Az álom végül egy temetési szertartással végződik, melyben a falu lakói bánat helyett, örömmel búcsúznak az elhunyttól, aki szép kort ért meg. Az utolsó álom tökéletesen kifejezi a japán emberek természethez való viszonyát, természet-szeretetét (ami a sintó vallásbó eredeztethető), még ha mostanság pont egy olyan világban élnek, ami szennyezi környezetét, és ahol az ember hozzászokott a nagyvárosi kényelemhez.
Kuroszava Akira szinte tökéletes filmet alkotott, mely nagyon japán, egyben személyes és a sajátja. Sokmindent belefoglalt ebbe a nyolc álomba: a japán hiedelemvilág egy-egy szeletét, a kultúrát (kicune, Hina Macuri, Juki Onna), történelmi katasztrófákat (II. Világháború), félelmeit (atomkatasztrófa) és vágyait (harmónia a természettel).
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Dreams_%281990_film%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Kitsune
http://en.wikipedia.org/wiki/Hina_Matsuri
http://en.wikipedia.org/wiki/Etenraku
http://en.wikipedia.org/wiki/Yuki-onna
Képek forrása:
http://www.port.hu/akira_kurosawa:_almok_dreams/pls/fi/films.film_page?i_film_id=149
http://www.irokboltja.hu/index.php?t=productoverview&kod=11161784
