E cikk megtalálható a japanfelderito.hu oldalon is.

Kon Szatosi (1963-2010) méltán volt nevezhető napjaink egyik legeredetibb látásmóddal rendelkező japán direktorának, aki ugyan nem tett le megszámlálhatatlanul sok művet az asztalra, mégis az a néhány film, pontosabban rajzfilm, amit megírt, megrajzolt és megrendezett, majdhogynem mind a mesterművek közé sorolható.

Legfőbb témái az álom/fikció/fantázia és valóság összemosódása, illetve az emlékek megelevenedése voltak. Különleges karakterei és azok élethelyzetei, filmjeinek alapötlete és történetei magasan kiemelték őt a japán rajzfilmipar rendezői közül.

Az 1995-ös Memories c. anime, Magnetic Rose című epizódjának szkriptjét Kon írta, melyben egy űrhajós felderítő egység rátalál egy elhagyott űrállomásra, ahol egy operaénekesnő emlékei elevenednek meg- szó szerint. A mű erősen hajaz Andrej Tarkovszkij Solaris c. filmjére.

Az 1998-ban készült Perfect Blue, melyet már Kon rendezett, egy fiatal japán énekesnő, egy tinibálvány mentális összeomlását mutatja be. Kon ezzel a filmjével a japán médiát és az ún. idol-ipart is kritizálja. Darren Aronofsky, amerikai rendező, e filmből vett kölcsön egy jelenetet, illetve Black Swan c. alkotása is mutat rokon vonásokat a Perfect Blue-val.

Millennium Actress (2001) c. művében egy idős színésznő meséli el élettörténetét, mely visszaemlékezései alapján a néző szeme előtt elevenedik meg és mosódik össze a múlt a jelennel. Film a filmben stílus mely rengeteg alkotás tematikája.

A Tokyo Godfathers(2003) egy kakukktojás Kon életművében, de ebben is sajátos szemszögből (három hajléktalan szemén át) láttatja ezúttal a karácsonyt és az emberek egymáshoz való viszonyát. Valójában egy társadalmi szatírát látunk.

A 2006-os Paprika az egyik (vizuálisan) legjobban sikerült anime filmje, mely szintén félig-meddig az álmok világában játszódik, és amelyre erősen hasonlít Christopher Nolan Inception c. műve, melynek hasonló az alaptémája.

Most viszont a Paranoia Agent (Mószó Dairinin) nevezetű pszichothriller sorozatát veszem górcső alá, mely bújtatott társadalomkritikát és szociális problémákat jelenít meg. Nemkülönben remek terápiás, lélekelemzős és freud-i lélektani problémákat elfojtó és feldolgozó alkotásról van szó Egyáltalán nem gyerekeknek készült rajzfilmszéria!

Mindemellett a cselekmény nagyon jól fel van építve, tele van logikai csavarokkal, váratlan és összezavaró pillanatokkal. Én most csak a szociális problémákat fogom kiemelni, a cselekmény menetét nem részletezem, mert akkor még hosszabb lenne írásom!

Opening: Már a főcímben is megjelenik egy bizarr kép és hozzá a dalszöveg: Nevető embereket látunk, többek között egy erőteljesen asszociatív gombafelhő előtt, a dalszövegben pedig elhangzik a „…látványos gombafelhő az égen” –mondat.

LINK: https://www.youtube.com/watch?v=-anabfAg06U

1. rész (Enter Lil' Slugger/Sónen Batto szandzsó)

Az első rész rögtön Sónen Bat megjelenésével nyit. Ő a sorozat központi figurája, aki baseball ütőjével vagdossa fejbe áldozatait, és aki összeköti az összes szereplőt, de karakterét majd csak a fináléban lehet értelmezni. A másik főszereplő is az első részben jelenik meg. Cukiko Szagi egy visszahúzódó karakter dizájner, aki egy rózsaszín játékkutya (Maromi = Hello Kitty!) megalkotásával foglalatoskodik, és akinek főnöke győzködi őt, hogy minél jobb karaktereket alkosson.

E részben már érezni a feszített és magas, maximalista elvárásokkal teli japán munkatempó feltűnését.

2. rész (The Golden Shoes/Kin no kucu)

E rész középpontjában egy népszerű általános iskolás fiú, Taira Júicsi áll, akit meggyanúsítanak azzal, hogy ő a baseball-ütős srác. Társai megutálják, és gúnyolni kezdik, Júicsi pedig azt hiszi osztálytársa, Usijama követi el a támadásokat hogy így próbálja meg befeketíteni őt, mivel mindketten indulnak az osztályelnöki pozícióért.

Ebben az epizódban az iskolai versengés, a vele járó stresszhelyzet, a mindenek feletti népszerűségre hajtás és a másik terrorizálásának (idzsime) kifigurázása érhető tetten. Mellesleg itt fordul a kocka: az egoista, népszerű fiúból lesz a kiközösített…

3. rész (Double Lips/Dabururippu)

Csóno Harumi egyetemen dolgozó nő, akinek alter egója egyébként egy prostituált (Maria). Harumi emellett súlyos skizofréniában szenved. Mikor munkatársa megkéri a kezét, és a nő felhagyna eddigi, sötétebb életével, alter egója önálló életre kel, hogy megakadályozza megsemmisítését (v.ö.: Perfect Blue).

Központban a személyiségzavar és az alter ego ábrázolása.

4. rész (A Man's Path/Otokomicsi)

Egy rendőrtiszt piszkos ügyekbe keveredik, eladósodik a Jakuzák felé, ezért símaszkban rabolni kezd, hogy így törlessze adósságát. Rablás közben sikerül elfognia a baseball ütős huligánt, tehát a várost rettegésben tartó Sónen Bat már a 4. részben lelepleződik (v.ö.: Twin Peaks).

5. rész (The Holy Warrior/Szeiszensi)

Két felügyelő/nyomozó hallgatja ki az elfogott fiút, aki beismeri a támadásokat, és azt képzeli, hogy egy szerepjáték részese, melyben áldozatait megszabadítja, mikor leüti.

E momentum a számítógépes játékokon felnövő (itt: japán) gyerekeket figurázza ki, akik nem tudnak különbséget tenni virtuális és valós között.

6. rész (Fear of a Direct Hit/Csokugeki no fuan)

Egy tinédzser lány, Taeko felfedez szobájában a könyvespolc mögött egy rejtett kamerát és kideríti, hogy édesapja mindvégig figyelte őt azon keresztül.

A „kukkolás” és (bújtatottan) a pedofília problémája jelenik meg e részben.

7. rész (MHz)

A történet halad tovább, némi csavarral, a nyomozók pedig nyomoznak és terápiáznak.

8. rész (Happy Family Planning/Akarui kazokukeikaku)

Egy interneten szerveződött ún. „öngyilkos közösség” (két férfi és egy fiatal lány) jön össze ebben az epizódban, hogy közösen megöljék magukat. (De titkon reménykednek abban, hogy eljön értük a baseball-ütős srác.) Számtalan variációjú kísérletet végrehajtanak, de egyik sem sikerül nekik.

Tehát itt egy súlyos (nemcsak) japán társadalmi-emberi probléma kerül terítékre, az öngyilkosság.

9. rész (ETC)

A kilencedik epizódban négy háziasszony mesél el/ pletykál el különféle történeteket egymásnak, melyek egyre inkább elrugaszkodnak a valóságtól és mindegyik Sónen Bat-tal kapcsolatos. (Ez is jellemzően japán jelenség, amikor az otthon ülő háziasszonyok átjárnak egymáshoz beszélgetni.)

Az első sztori egy fiúról szól, aki keményen tanul a vizsgáira, de túlzásba viszi és a hatalmas tudásmennyiség (ez esetben a megtanult matematikai egyenletek) a szó szoros értelemben az orrán, a fülén és a száján jönnek ki. Kritika a japán tanulók szellemi túlhajszoltságáról és a teljesítéskényszerről.

A második történet egy fiatal feleségről szól, akit férje távollétében, anyósa terrorizál. Sok történetet lehet-lehetett hallani a kegyetlen japán anyósról, aki soha nincs megelégedve menyével.

A következő kis történet a mesterséges megtermékenyítésről szól. Azután egy szerelmespár szomorú története jön. Majd egy sztori egy baseballjátékosról, akire túl nagy felelősség hárul a meccsen és leblokkol. Utána egy fogyókúrázó és rengeteget edző férfi próbál meg ellenállni a különböző finom ételeknek, melyek útjába kerülnek, de végül nem sikerül. Hát igen, a fogyókúra betartása…És így tovább, és így tovább, egyre bizarrabbak a történetek.

10. rész (Mellow Maromi/Maromi Madoromi)

Ez a rész egy rajzfilmstúdiót mutat be, melynek animátorai éppen az új Maromi (Cukiko által kitalált rózsaszín plüss, a sorozat kabalafigurája) animén dolgoznak.

Kon itt az animációs stúdiók munkatempóját, viszontagságait, az eszeveszett hajtást és a folyton egzecíroztatott dolgozók frusztrácíóit állítja pellengére. Érdemes megfigyelni, ahogy a rész végén, az animekarakter, Maromi azt ismételgeti: „Pihenj egy kicsit!”

11. rész (No Entry/Shinnjú kinsi)

Nehéz spoiler mentesen írni erről az epizódról, melyben az egyik lényeges kulcsmomentum található a konklúzió megértéséhez (Kicsoda Sónen Bat?). Szóval csak annyit említenék meg, hogy ez a rész az egyik főszereplő feleségének személyes, emberi sorsának tragédiájáról ad számot (mely összefonódik a sorozat szintézisével), tehát a terápiáé itt a főszerep.

12. rész (Radar Man/Reedaaman)

Ezen epizódban az otakuk karikatúrája jelenik meg.

13. rész (The Final Episode/Szaishúkai)

Az utolsó fejezetben mindenre fény derül, megoldódik a rejtély, megtudjuk kicsoda valójában a baseball-ütős fiú, miért tette, amit tett és a lélek terápiája befejeződik, a probléma feloldódik, csak szembe kell nézni vele. A végeredmény pedig megdöbbentő és sokkoló.

„…el kell számolni a tragikus múlttal és a lelkiismerettel, mert egyébként borul minden, és jön az apokalipszis, avagy élethazugságokkal és önbecsapással mások életét is pokollá tehetjük (v.ö. Ibsen: A vadkacsa).”- Teszár Dávid (Mozinet Magazin 2006. okt.)

A Paranoia Agent-ben megjelenő társadalmi problémák jelentős része japán „jellegzetesség”, azonban, ha jobban megvizsgáljuk, az egész világ társadalmára jellemező vonásokat fedezhetünk fel.

Kon Szatosi, nem kétséges, mesterművet alkotott ezzel a szerteágazó szimbólumrendszerrel rendelkező rajzfilmsorozattal, mi pedig sajnáljuk, hogy többé már nem készíthet ilyen remekműveket. Isten nyugosztalja.

M.G.

 Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Satoshi_Kon

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Paranoia_Agent_episodes

http://en.wikipedia.org/wiki/Paranoia_Agent

Mozinet Magazin (2006. októberi szám, 38-39 old.)

Paranoia Agent sorozat (13 rész)

Képek forrásai:

http://i2.listal.com/image/201091/600full-paranoia-agent-poster.jpg

http://i2.listal.com/image/591510/600full-paranoia-agent-poster.jpg