E cikkem megtalálható a japanfelderito.hu című honlapon is!
Különösen érdekes téma a japán irodalmi alkotások (rajz)filmre adaptálása.
Az Aoi Bungaku sorozat 12 része négy rendkívül tehetséges japán író műveinek az adaptációja. Mindegyik mű más és más témát dolgoz fel, karakterei érdekfeszítőek, a történetek néhol szomorúak, fájdalmasak, néhol kegyetlenek, néhol groteszken mulatságosak. Egyvalami köti össze az alkotásokat: mégpedig a főhősök személyes tragédiái. E sorozat nem éppen vidám, s inkább az ember egy másik, rejtett (néhol sötétebb) énjét mutatja be.
Emellett érdemes megemlíteni még a sorozat lenyűgöző (néhol rikítóan színes, néhol homályos, halovány vagy éppen sötét) látványvilágát, ami szintén erősíti a sorozatot, és az irodalom művészetét a vizuális művészettel párosítja.
Nézzük sorba a műveket:
1–4. rész
No longer Human (Ningen Sikkaku)
Ezen epizód protagonistája, Oba Jozo a társadalomba való beilleszkedés problémájával küzd. Ez a téma különösen kedvelt a japán írók körében. Oba önpusztító, öngyilkossági kísérletekkel teli életet él. Hol a nők karjaiba, hol az alkoholizmusba menekül. S a végén úgy tűnik, lehet, megtalálja a boldogságot. Vagy mégsem?
A Ningen Sikkaku Dazai Oszamu alkotásának az adaptációja. A kisregény 1948-ban jelent meg. Dazai többszöri sikertelen öngyilkossági kísérlete után, e művének megjelenési évében szeretőjével együtt megölte magát. Művészetére jellemző volt, hogy állandóan egyes szám első személyben írt. A modern japán vallomásos „énregény” egyik mestere volt. Műveinek hősei hozzá hasonlóan nemesi származásúak, kábítószer-függőek és önhittek.
5–6. rész
Into the Forest, Under Cherries in Full Blossom (Szakura no mori no mankai no sita)
A főszereplő Sirimaru, egy hegyi bandita, aki az erdőkön, hegyeken áthaladó gazdag emberek fosztogatásából él. Emellett számtalan feleséget tudhat magáénak. Egyetlen és legnagyobb félelme: a cseresznyefa és annak virágszirmai. Egy napon találkozik egy különös nővel, akiért egész borzalmas dolgokat is képes megtenni.
A Szakura no mori no mankai no sita a sorozat egyik legellentmondásosabb illetve leggroteszkebb epizódja. A benne lévő táncos-zenés jelenet egyszerre vicces és félelmetes. Ráadásul a mű a szakurát, a japánok nemzeti, lelki szimbólumát változtatja a rettegés jelképévé, ami a hatodik rész fináléjában érhető tetten.
Szakagucsi Ango ezen novelláját 1947-ben írta, II. világháborús élményei alapján. Tanulmányozta a busidó szerepét a háború ideje alatt, és a buddhizmussal is foglalkozott.
7–8. rész
The Heart (Kokoro)
Az epizód sztorijának középpontjában egy szerelmi háromszög áll. A két barát Szenszei (a jómódú, sármos egyetemista) és K (a nagydarab, visszahúzódó, kizárólag tanulmányaival foglalkozó fiú) beleszeretnek a Szenszei albérletében élő lányba. A tragikus vég elkerülhetetlen.
Az epizódok különlegessége, hogy az első rész Szenszei, míg a második K szemszögén keresztül mutatja be a történteket.
A Kokoro c. regényt Nacume Szószeki írta. Az alkotás az író kései korszakához tartozik, melynek központi témája az ember küzdelme a magány ellen. Karakterei művelt középosztálybeli férfiak, akik elárulnak egy hozzájuk közel álló személyt, vagy őket árulják el, és bűntudatuk vagy kiábrándultságuk miatt elszigetelődnek embertársaiktól
9–10. rész
Run, Melos! (Hasire Merosu!)
A történet alapjául egy görög monda szolgál, és ehhez kell szövegkönyvet írnia a főszereplőnek Takadának. Az epizódban a sztori, a múltban elevenedik meg (Melost halálra ítélik, de előtte még el kell intéznie valamit, így addig barátja „helyettesíti” őt a börtönben, amíg visszatér), melyet Takada a jelenben ír. Eközben az írót is megrohamozzák saját emlékei, így az ókori monda összekeveredik Takada visszaemlékezéseivel.
E mű szintén Dazai Oszamu alkotásának feldolgozása, mely 1940-ben jelent meg és az író pozitívabb írásai közé tartozik. Eredetileg Friedrich Schiller: Die Bürgschaft című balladájának átirata, ami viszont, mint fentebb írtam, egy Gaius Julius Hyginus által lejegyzett görög mondán alapul.
11. rész
The Spider’s Thread (Kumo no ito)
Az anime e résztől kezd teljesen a szürrealitásba átfordulni.
Ezen rövidke történet főhőse, Kandata, egy gonosz, aljas rablógyilkos, akit kivégeznek, és a Pokolra kerül.
A Pokol szürreális vízióinak lefestése ezen epizód erőssége.
A Kumo no Ito Akutagava Rjúnoszuke rövidke novellájának adaptációja, mely eredetileg egy buddhista tanmese. Akutagava egyébként a modern japán novella egyik legkiválóbb mestere, témája az emberi természet sötét oldala.
12. rész
Hellscreen (Dzsigokuhen)
A Dzsigokuhen tulajdonképpen az előző rész (11. rész) folytatása holott merőben más a történet. Egy Josihide nevű művésznek azt a parancsot adja a király, hogy fesse meg városát majdani sírboltja falára, mire a festő, látva a város nyomorát és szenvedését, a Poklot alkotja meg. Azonban művét nem tudja befejezni anélkül, hogy ne látna egy máglyán elégő áldozatot. A király pedig teljesíti kérését…
E rész vizualitása is rendkívüli.
Az anime-epizód adaptációja sok szempontból eltér a szintén Akutagava által írt eredeti novellától.
A felsorolt művekből, itthon csak Akutagava két novellájához, „A Pókfonál” és a „Pokol Kínjai” c. írásokhoz lehet hozzájutni. Mindkettő „A vihar kapujában” c. novelláskötetben található.
http://www.libri.hu/konyv/a-vihar-kapujaban.html
Én nagyon jó ötletnek tartom az ilyen érdekes és értékes irodalmi művek ilyen formában való feldolgozását, hiszen Japánban (és nálunk is valamennyire) nagy népszerűségnek örvend az anime. Ez pedig kedvcsinálónak ezekhez az írásokhoz, igazán működőképes lehet.
Források:
http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.2463
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dazai_Oszamu
http://en.wikipedia.org/wiki/Ango_Sakaguchi
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nacume_Sz%C3%B3szeki
http://hu.wikipedia.org/wiki/Akutagava_Rj%C3%BAnoszuke#.C3.96r.C3.B6ks.C3.A9ge
Molnár Gergő